Csendes Zaj

A 2026-os országygyűlási választáson 3 párt került be az Országgyűlésbe, a közelmúlt politikai mozgásai alapján ezek:

• A szélsőjobbos stigma alól éppen közép felé húzó Mi Hazánk Mozagalom,
• Az egykori értelmiségi jobbközépből a populista jobboldalra távolodó FIDESZ,
• A magát jobboldaliként azonosító, azonban egykori baloldali politikusokat, influenszereket is magába olvasztó, jelenleg jobbközépnek vagy klasszikus centrista erőnek tűnő TISZA.

Nézzük az egyes pártokra leselkedő veszélyeket, szigorúan a poltikai irányuk és mozgásuk alapján:

I. Mi Hazánk Mozgalom

A képlet itt viszonylag egyszerű..az európai tradicionális politika a szélsőjobboldali (vagy annak bélyegzett) politikai erők számára a jól ismert “üvegplafon” jelenséget tartogatja. Ez annyit tesz, hogy egy 10-30%-os sávban történő stagnálás kódolva van azáltal, hogy a társadalom radikalizációja nem egy végtelen űr, minél erősebbé válnak, annál erősebb az ellenállás velük szemben, lásd Franciaország, ahol választások óta sorra nyeri az elsőkörös megmérettetéseket a Le Pen féle erőtér, azonban a második körben rendre a “cordon sanitaire” érvényesül, azaz a tőle balrább álló erőtér összefog és nem tudnak 50% fölé kerülni, vagy az Afd példája Németországban, ahol hiába a legerősebb párt, esélye sincsen egyelőre valós kormányalakításra és érdemi politikaformáló erővé válásra.

Ebből egyetlen logikus kiút van véleményem szerint, a radikalizálódés csökkentése és a középre tolódás valamint az intellektuális színvonal erősítése, melynek hatásairól Vona Gábor hosszú előadásokat lenne képes tartani, ismerjük a végeredményt. Sakk-matt.

II. FIDESZ

A legtöbb tér a mozgásra, vagy akár a helybenmaradásra ebből a pozícióból nyílik, azonban mindegyiknek megvan a maga veszélye.

Az erősebb jobbra mozdulással könnyen a Mi Hazánk jellegű radikalizálódás bélyege rajzolódhat ki, ráadásul a túlzott EU ellennességet, kritikákat a választók egyértelműen beárazták.

Az eddigi mozgások visszarendezése közép felé pedig gyakorlatilag csökkentené a különbözőségeket a TISZA párttól, ugyanakkor egy konszolidálódó mozgás a liberális-woke nézetek nélkül mindenképpen egy olyan iránynak látszik, ami tud(na) támogatókat bevonzani, egy konszolidáltabb Patrióta/Meloni féle politika betöltene egy űrt a jelenlegi politikai palettán. Persze ehhez számos összetevő (személyi megújulás, kommunikációs stratégia, értelmiség visszaszerzése, fiatalok bevonzása, stb.) együttállása lenne szükséges.

A helyben maradás sem feltétlenül elvetendő gondolat, elvégre amikor érték (és nem morális/erkölcsi) alapon szavazott a társadalom, többséget tudott szerezni ez a fajta politika (nyilván egy növekvő vagy legalábbis nem rohamosan romló gazdasági helyzetben), DE nem kétpártrendszerben, ezt fontos hangsúlyozni.

III. TISZA

Ahogy TISZA egy politikai érték-kínálat vs. morális/erkölcsi témakör választásának győztese lett. Márpedig egy olyan választást csak elveszíteni lehet (lsd. 2022), ahol a társadalmi közerkölcs méretteti meg magát egy politikai értékválasztási kínálattal szemben. Ez pedig meg is történt 2026-ban. És épp ebből fakad a TISZÁ-ra leheselkedő egyik legnagyobb veszély..miszerint ezt a választást, bármilyen meggyőzőek is a számok, a FIDESZ veszítette el politikai értelemben és nem a TISZA nyerte meg. Tudom, meredek állítás, de a fentiekből levezethető, röviden: a közerkölcs + megfelelő erőkoncentráció mindig veri azokat, akik erkölcsileg kifogásolhatóak és kizárólag a politikai értékkínálatukkal tudnak szólni a társadalomhoz az erkölcsi-morális erodálódásuknál fogva.

A TISZA kétségtelen előnye, hogy egy széles spektrumú tábor áll mögötte és újdonság még mindig a közéleti palettán, így a politikai értékkínálatát ráér még definiálni. Ez ugyanaz a számukra jól ismert helyzet, mint anno az ellenzéki politizálás. Mindig könnyebb konkrét tettek nélkül alakítani, formálni a narratívát, mint tettekhez igazítani, hiszen a megtett cselekvés önmagában bekorlátozza a narratíva alkotást és azonnal kézzel foghatóvá teszi a társadalom számára a döntés súlyát, hatását. Ugyanígy igaz ez az értékválasztást témakörére is, minél tovább tud nyitott és megfoghatatlan maradni, annál tovább tudja egyben tartani a táborát. Ennél fogva itt egyelőre érték alapú politikai elmozdulást lehetetlen és szükségszerűtlen is vizsgálni.

Viszont ami ettől független és valós veszély, hogy a hangzatos megtorlások mindig izgalmasak, azonban súlyos erőforrásokat von el a mindennapi kormányzástól és ezt a dilemmát mindenképpen kezelni kell. Mert az “Út a börtönbe” program a nap végén ugyanúgy nem fogja tudni megtölteni a hűtőket a háztartásokban, ahogy a háborús hergelés vagy a nyíltan EU-ellenes politika sem tudta, bármit is mondhatott a TV. Ráadásul a TISZA a csúcsra járatta az ellenzéki közélet megélését, így ha a FIDESZ hajlandó lesz egyszer az utóbbi 4 évet elemezni közéleti szempontból és megérti az alulról formálódó erő veszélyét a mindenkori regnáló hatalomra, akkor a magyar társadalomnak nem kell ismét 16 év, hogy felismerje ha komplett hülyének van nézve.

A mindhárom pártra leselkedő veszély

A baloldali-szociáldemokrata-munkás-liberális-woke stb. szavazóréteg parlamenti képviseletének hiánya.

Ugyanis ők nem szűntek meg létezni, gondolkodni abban a pillanatban, hogy a TISZA nyert, sőt. A választási megmérettetéstől megfutamodó, magukat rendszerváltó politikusnak beállítók elemi érdeke lesz megfogalmazni a TISZA-tól való különbözőségüket. Már ha nem lépnek be a TISZA pártba..viszont attól még, hogy ők esetleg belépnek (bár narratíva szinten nem szívesen látottak a TISZA soraiban), a támogatóik nem fognak így tenni, nagyon nem..és ki tudja mit vált ki belőlük még egy újabb csalódás egy ilyen eufórikus “győzelem” után..

Pankotai Lili reakciója az egyházi fenntartású iskolavezetői háttérrel bíró Rubovszky Rita esetleges kinevezésére tökéletesen rávilágít nem csak a TISZA, hanem a politikai érték- és érdekképviselet nélkül maradt réteg problémáira. És ebből a fajta jelenségből még több lesz, amint megszületnek az első valódi intézkedések.

Tehát jelenleg a baloldal előnye lehet az, ami a TISZA pártnak győzelmet hozott, miszerint parlamenten kívüli ellenzékből tudta leváltani a 2/3-os abszolút hatalmat.

Márpedig 2030-ban újra eljöhet 2026, ha a 2/3-os felhatalmazottság abszolút hatalmi jegyeket fog magán hordozni. Egészen egyszerűen a társadalom hiperérzékennyé vált erre az elmúlt 16 év alatt és ezt egy ügyes, fiatalos, német szociáldemokrata párt szerű működési jegyekkel bíró szerveződés, ha a semmiből felépíti magát, akkor potenciális kihívó, de legalább koalíció-esélyes párt lehet 2030-ban. De ez a gondolatkör legyen egy következő írás témája..

A másik közös, mindhárom pártot egyformán érintő veszély pedig mindösszesen 3 szóban foglalható össze:

Gyurcsány Ferenc visszatérése..